Árpád Ház 88 Kft.

Újabb változások az építésügyi szabályozásban: jön az elektronikus építési napló! Minden 2013. október 1-je után megkezdett kivitelezésnél az eddig használatos papír alapú építési naplót felváltja az elektronikus építési napló, azonban az október 1-je előtt elkezdett építkezéseknél lehetőség van a már megkezdett papír alapú naplóvezetés folytatására. 

Egy építési beruházáshoz a több papír alapú napló helyett csak egy elektronikus építési napló fog tartozni. Az elektronikus építési napló könnyen olvasható, módosítások, javítások követhetőek. Megszűnik a kivitelezés megkezdéshez kapcsolódó adatszolgáltatási kötelezettség és tudomásul vételi eljárás.

Távoli eléréssel is követhető a kivitelezési folyamat!

Az építtető és a fővállalkozó kivitelező irányítási, összehangolási és ellenőrzési feladatai egyszerűsödnek. A kivitelezés teljes folyamata nyomon követhető, távolról is figyelemmel kísérhető az egyes építkezések készültségi foka, az épp folyó építési tevékenységek.

Az átláthatóbb, megfelelően dokumentált kivitelezés segíti az alvállalkozók kifizetését, elősegíti a lánctartozás megfékezését, javítja a kisvállalkozók jogbiztonságát, elősegíti a jogviták lezárását. Az elektronikus építési napló bárhonnan, a nap bármely szakában és egyidejűleg több szereplő számára is elérhető. 

 

Amit feltétlenül tudni kell az elektronikus építési napló bevezetéséről: 

Az alkalmazás számítógépet, és internet kapcsolatot igényel. Nem szükséges semmilyen programot megvásárolni, sem telepíteni hozzá. Átmeneti internet-hozzáférés hiányában lehetőség lesz offline (internet kapcsolat nélküli) naplóvezetésre is, maximum 3 naponkénti kötelező internetes feltöltéssel. Az offline naplóvezetéshez csupán az ingyenes ÁNYK (Általános Nyomtatvány Kitöltő) programot kell feltelepíteni a saját számítógépre. Ügyfélkapun keresztül történik a belépés, és a napi jelentések, eseti bejegyzések, napló mellékletek, valamint az offline naplórészek feltöltése. Továbbra is minden építésügyi hatósági engedélyhez vagy tudomásulvételi eljáráshoz kötött, valamint a közbeszerzésről szóló törvény hatálya alá tartozó építőipari kivitelezési tevékenység végzéséről építési naplót kell vezetni. 

Az építési napló vezetésére, tartalmára vonatkozó szabályok nem változnak meg az elektronikus építési napló bevezetésével, viszont az alkalmazás segíti a szabályoknak megfelelő építési napló vezetést.

Betekintésre jogosultak köre

Az e-napló készenlétének lezárásáig – a naplóvezetésre kötelezetten túl – bejegyzést tehet az építtető, az építési műszaki ellenőr vagy a beruházási tanácsadó, továbbá – ha az erre irányuló feladat meghatározást az írásbeli szerződésük tartalmazza – a beruházáslebonyolító vagy a tervezői művezető, továbbá:

 

a) időbeli korlátozás nélkül
aa) az építtető és helyszíni képviselője az építési műszaki ellenőr vagy beruházási tanácsadó
ab) az (1) bekezdés c) pontja szerinti hatóság,
ac) az építésügyi hatóság,
ad) a Nemzeti Adó- és Vámhivatal építés helye szerint illetékes szerve,
ae) külön jogszabályban az ellenőrzésre időkorlátozás nélkül feljogosított más hatóság,


b) az e-napló készenlétének lezárásáig
ba) az ellenőrzésre jogszabályban feljogosított egyéb hatóság,

bb) a helyszíni ellenőrzést folytató munkavédelmi és munkaügyi hatóság,
bc) az építtetői fedezetkezelő,
bd) az építtető által - egyszer használatos belépési jelszó átadásával - betekintésre felhatalmazott, az építési beruházás megvalósításához támogatást nyújtó szervezet,
be) az építtető megbízása alapján a tervezői művezető.

 
Elérhetőségek:
Az éles alkalmazás 2013. október 1-től a www.e-epites.hu/oeny/
oldalon lesz elérhető. 2013. szeptemberétől demó verzióban lehet ismerkedni a programmal.
 
Tájékoztató, és oktatási anyagok, segédletek folyamatosan frissítve elérhetőek már jelenleg is a www.e-epites.hu/e-epitesi-naplooldalon.
 

A szakmai szervezetek, kamarák az elektronikus építési napló bevezetése előtt ország szerte oktatásokat szerveznek. Az oktatások időpontjairól tájékozódhatnak a www.e-epites.hu oldalon, és a kamarák honlapjain:

  •  http://www.mek.hu/
  • http://mmk.hu/

  • http://www.mkik.hu/hu/


Teljesítésigazolási Szakértői Szerv

Megkezdte működését 2013. augusztus 12-én a Teljesítésigazolási Szakértői Szerv! A TSZSZ rövidítéssel létrehozott szerv a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) mellett tevékenykedik és segítséget nyújt vitás helyzetek tisztázására, szakvéleményt ad, elősegíti a peres ügyek gyors lezajlását. idézet a MIKIK tájékoztató leveléből: "Az építésügyi lánctartozások visszaszorítása érdekében született 2013. évi XXXIV. törvény és a végrehajtására kiadott 236/2013. (VI.30) Korm. rendelet alapján a TSZSZ a megrendelő, tervező, kivitelező vagy az alvállalkozó kérelmére ad ki szakvéleményt a tervezési, építési, kivitelezési szerződésben kikötött vállalkozói díj kifizethetőségével (teljesítésigazolással) összefüggő vitás ügyekben. A TSZSZ véleménye a szerződést biztosító mellékötelezettségek (pl. bankgarancia) érvényesíthetőségével kapcsolatos vita esetén is kérhető." További információk a szervről: www.mkik.hu


 

ÉTDR

Nem árt tudni, hogy 2013. január 1-jével életbe lépett egy kormányrendelet, mely újraszabályozza az építési eljárásokat. Újdonság, hogy az eddigi papír alapú kérelem benyújtása mellett lehetőség van a kérelem, valamint azok mellékleteinek elektronikus úton való benyújtására. Létrehozták az úgynevezett engedélyezési eljárást támogató elektronikus dokumentációs rendszert ( így találkozhatunk vele: ÉTDR), melyhez közvetlenül hozzáférhet az építtető. A gyakorlatban ez egy elektronikus tárhelyet jelent, melyre a kérelmet a benyújtó ügyfél feltölti. A tárhelyhez a szakhatóságoknak is hozzáférési joguk van, ugyanezen a tárhelyre tölti fel a szakhatóság az állásfoglalását és záradékolja elektronikusan a véleményezett dokumentációt. A tárhely az építésügyi hatósági engedély iránti kérelem benyújtásáig áll az építtető részére és az ügyfél saját ügyfélkapuján keresztül érhető el.

Az építésügyi hatósági engedély iránti kérelmet az adott eljárástípusnak megfelelően, a jogszabályban meghatározott tartalommal kell összeállítani, egyidejűleg mellékelve a szintén jogszabályban meghatározottak szerinti mellékleteket (dokumentumok, nyilatkozatok stb.). A kérelem az ÉTDR rendszerébe felöltve automatikusan ÉTDR-azonosítót kap, mely alkalmas arra, hogy a beérkezett iratot és mellékleteit azonosítsák. Természetesen lehetőség van továbbra is papír alapú kérelem benyújtására. 

A 312/2012. (XI.8.) számú kormányrendelet nemcsak az építésügyi hatósági eljárások szabályait fogalmazza meg, hanem az építésfelügyeleti hatósági eljárás szabályait is. Az új rendeletben bevezetésre kerül az elektronikus ügyintézés, amely jelentős ügyintézési határidő csökkentést fog eredményezni. Új elemként megjelenik az építésügyi hatósági szolgáltatás, amely segítheti az ügyfeleket az engedély kérelmek megfelelő előkészítésében. Változnak a hatóságok feladatai az új hatósági szervezetrendszer kialakításának megfelelően. Az ismert engedélyezési eljárások szabályai változnak, egyes eljárások átalakulnak vagy megszűnnek. A beruházások gyorsabb megvalósítását elősegítő új eljárás, az összevont telepítési eljárás, és az egyes építésügyi hatósági tudomásulvételi eljárások is az ügyfelek adminisztrációs terheinek csökkentése érdekében kerülnek bevezetésre. Az építésügyi hatóság szakhatósági eljárása pontosításra kerül a gördülékenyebb ügyintézés érdekében. Az építésügyi folyamat felügyelete változik, egy kézben az építésfelügyeleti hatóságnál lesz, az építési fegyelem megerősítése érdekében. Új elemei a szabályozásnak: jogorvoslati eljárás kidolgozása az elektronikus ügyintézés tükrében, az építészeti műszaki dokumentáció újrafogalmazása, az építési és bontási tevékenységek újra csoportosítása.

Ha a jogszabály teljes szövegét el szeretné olvasni, kattintson az alábbi linkre:

http://www.complex.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A1200312.KOR

 

Azt sem mellékes tudnunk, hogy mely esetben kell építési engedélyt kérnünk és mit építhetünk fel engedély nélkül. 2013. január 1-jét követően jogszabályi változás történt!


Az építési tevékenység fogalma: építmény, építményrész, épületegyüttes megépítése, átalakítása, bővítése, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, karbantartása, javítása, lebontása, elmozdítása érdekében végzett építési-szerelési vagy bontási munka végzése [1997. évi LXXVIII. tv. 2. § 36. pont].

A 312/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 1. számú melléklete alapján építési engedély nélkül végezhető tevékenységek:

 

1.

A műemléki jelentőségű területen a telek közterületi határához legközelebb, de legfeljebb 50 méterre álló meglévő épület átalakításának kivételével az építési engedéllyel építhető építmény átalakítása, felújítása, helyreállítása, korszerűsítése, homlokzatának megváltoztatása, ha az építési tevékenységgel az építmény tartószerkezeti rendszerét vagy tartószerkezeti elemeit nem kell
a) megváltoztatni,

b) átalakítani,
c) elbontani,
d) kicserélni,
e) megerősíteni vagy
f) változatlan formában újjáépíteni.

2.

Meglévő építmény utólagos hőszigetelése, homlokzati nyílászáró – áthidalóját nem érintő – cseréje, a homlokzatfelület színezése, a homlokzat felületképzésének megváltoztatása.

3.

Meglévő építményben – alapozást nem igénylő – új égéstermék-elvezető kémény létesítése, ha annak megvalósítása nem jár a meglévő építmény tartószerkezetének megbontásával, átalakításával, megerősítésével.

4.

Új, önálló (homlokzati falhoz rögzített vagy szabadon álló) égéstermék-elvezető kémény építése, melynek magassága a 6,0 m-t nem haladja meg.

5.

Az épület homlokzatához illesztett előtető, védőtető, ernyőszerkezet építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása, ha ehhez az épület tartószerkezetét nem kell
a) megváltoztatni,
b) átalakítani,
c) megbontani,
d) kicserélni,
e) megerősíteni vagy
f) újjáépíteni.

6.

Épületben az önálló rendeltetési egységek számának változtatása.

7.

Kereskedelmi, vendéglátó rendeltetésű épület építése, bővítése, melynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 20,0 m2 alapterületet, kivéve műemléki jelentőségű területen a telek közterületi határához legközelebb, de legfeljebb 50 méterre álló új épület építését, vagy meglévő épület építésügyi hatósági engedélyhez kötött bővítését vagy átalakítását.

8.

Nem emberi tartózkodásra szolgáló építmény építése, bővítése, melynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 50 m3 térfogatot és 3,0 m gerincmagasságot.

9.

Önálló reklámtartó építmény építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése, megváltoztatása, melynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg
a) beépítésre nem szánt területen a 9,0 m magasságot,
b) beépítésre szánt területen a 4,5 m magasságot.

10.

Temető területén:
a) sírbolt, urnasírbolt építése, bővítése, melynek mérete az építési tevékenység után sem haladja meg a nettó 50 m2 alapterületet, vagy a 3,0 m magasságot,
b) urnafülke, sírhely, sírjel építése, elhelyezése.

11.

Szobor, emlékmű, kereszt, emlékjel építése, elhelyezése, ha annak a talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 6,0 m-t.

12.

Emlékfal építése, melynek talapzatával együtt mért magassága nem haladja meg a 3,0 m-t.

13.

Park, játszótér, sportpálya megfelelőségi igazolással vagy teljesítménynyilatkozattal és műszaki specifikációval rendelkező műtárgyainak építése, egyéb építési tevékenység végzése.

14.

Megfelelőségi igazolással vagy teljesítménynyilatkozattal és jóváhagyott műszaki specifikációval rendelkező építményszerkezetű, vagy tömegtartózkodás céljára nem szolgáló, vagy legfeljebb 180 napig fennálló
a) rendezvényeket kiszolgáló színpad, színpadi tető, lelátó, mutatványos, szórakoztató, vendéglátó, kereskedelmi, valamint előadás tartására szolgáló építmény,
b) kiállítási vagy elsősegélyt nyújtó építmény,
c) levegővel felfújt vagy feszített fedések (sátorszerkezetek),
d) ideiglenes fedett lovarda
építése.

15.

Növénytermesztésre szolgáló üvegház építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása, melynek legmagasabb pontja az építési tevékenység után sem haladja meg
a) beépítésre nem szánt területen a 9,0 m-t,
b) beépítésre szánt területen a nettó 100,0 m2 alapterületet és a 4,5 m-t.

16.

Növénytermesztésre szolgáló fóliasátor építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása, melynek legmagasabb pontja az építési tevékenység után sem haladja meg
a) beépítésre nem szánt területen a 9,0 m-t,
b) beépítésre szánt területen a nettó 500,0 m2 alapterületet és a 4,5 m-t.

17.

A 6,0 m vagy annál kisebb magasságú, a 60 m3 vagy annál kisebb térfogatú siló, ömlesztettanyag-tároló, nem veszélyes folyadékok tárolója, nem veszélyes anyagot tartalmazó, nyomástartó edénynek nem minősülő, föld feletti vagy alatti tartály, tároló elhelyezéséhez szükséges építmény építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése.

18.

A bruttó 50,0 m3-nél nem nagyobb térfogatú vagy a 1,5 m-nél nem mélyebb magánhasználatú kerti víz-, fürdőmedence, kerti tó építése.

19.

A telek természetes terepszintjének – építési tevékenységgel összefüggő – 1,0 m, vagy annál kisebb mértékű végleges jellegű megváltoztatása.

20.

Támfal építése, bővítése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, megváltoztatása, melynek mérete az építési tevékenységgel nem haladja meg a rendezett alsó terepszinttől számított 1,0 m magasságot.

21.

Kerítés, kerti építmény, tereplépcső, járda és lejtő, háztartási célú kemence, húsfüstölő, jégverem, valamint zöldségverem építése, építménynek minősülő növénytámasz, növényt felfuttató rács építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése.

22.

Mobil illemhely, mobil mosdó, mobil zuhanyozó elhelyezése, árnyékszék építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése.

23.

Napenergia-kollektor, szellőző-, klíma-, riasztóberendezés, villámhárító-berendezés, áru- és pénzautomata, kerékpártartó, zászlótartó építményen vagy építményben való elhelyezése, ha ahhoz nem kell az építmény tartószerkezeti rendszerét vagy tartószerkezeti elemeit
a) megváltoztatni,
b) átalakítani,
c) elbontani,
d) kicserélni,
e) megerősíteni vagy
f) újjáépíteni.

24.

Építménynek minősülő szelektív és háztartási célú hulladékgyűjtő és -tároló, sorompó, árnyékoló elhelyezése.

25.

Telken belüli közmű-becsatlakozási és -pótló műtárgy építése.

26.

Telken belüli geodéziai építmény építése.

27.

Utasváró fülke építése.

28.

Zászlótartó oszlop (zászlórúd) építése, melynek terepszinttől mért magassága a 6,0 métert nem haladja meg.

29.

Építési tevékenység végzéséhez szükséges, annak befejezését követően elbontandó állványzat mérethatár nélkül, bruttó 50 m3 térfogatot meg nem haladó felvonulási építmény építése.

30.

Magasles, vadetető, erdei építmény, kilátó építése, amelynek a terepcsatlakozástól mért legfelső pontja az 5,0 m-t nem haladja meg.

31.

Elektronikus hírközlési építmény:
a) műtárgynak minősülő antennatartó szerkezet létesítése, ha annak bármely irányú mérete a bruttó 6,0 m-t nem haladja meg, vagy
b) az antennatartó szerkezet méretétől függetlenül a szerkezetre antenna felszerelése, ha az antenna bármely irányú mérete a 4,0 m-t nem haladja meg.

32.

Közforgalom elől elzárt, telken belüli, 3,0 m vagy annál kisebb fesztávú áteresz, bejáró-, átjáróhíd építése.

33.

A legfeljebb 2,0 m mélységű és legfeljebb 20 m3 légterű pince építése, meglévő felújítása, helyreállítása, átalakítása, korszerűsítése, bővítése.

 

 

 

 Fontos:
1. Az építési engedélyhez vagy bejelentéshez nem kötött építési tevékenységek esetében is teljesíteni kell a településrendezési tervek, a helyi építési szabályzat és az általános érvényű kötelező építésügyi és más hatósági előírásokat!


 

 

 

 

vissza a címoldalra





 
Ha most építkezhetne, milyen fűtési módszert választana?
Eredmények
További szavazások
 


arpadhazkft.lapunk.hu címoldaláraLap tetejéreOldaltérképHirdess oldalainkon!
ingyen honlap
Powered by lapunk.hu - Legyen neked is egy ilyen oldalad ingyen!